2017. április 12., szerda

18. fejezet - Megvilágosodás

Sean

Megpróbálok aludni, de valahogy nem megy ki a fejemből az az ostoba hívás. Még mindig a telefont bámulom és azon gondolkozok, hogy mi a franc lehetett ez. Egyszerre bizarrnak és viccesnek tűnt Jaz hangja – de nyilván nem azért hívott, hogy megnevettessen. Akkor miért?
Gondterhelten a hajamba túrok. A drogosok szoktak így beszélni, de a lány nem él ilyen szerekkel. Eddig nem élt. Gondolom, az elmúlt pár nap nem viselte meg annyira, hogy ilyen cuccokhoz nyúljon. De akkor mi van vele?
Felkelek és elkezdek felöltözni. Biztos valami szörnyű dolog történt.
Remélem, nem csinált magával semmi ostobaságot csak azért, mert ez az este nem jött össze azzal a fickóval.
Amint rajtam van a farmer meg a póló, leülök és még egyszer átgondolom, hogy mi is volt ez az egész. 
Egy biztos: Jaz nem beszélt végig ugyanúgy. Amikor Colinról beszélt, hétköznapi volt a hangja. De amúgy meg… fura.
Miket is mondott? Hogy rám gondolt és beszélni akart velem? Meg hogy késő van… 
Hirtelen világossá válik minden.
Hát persze! Hogy lehettem ilyen hülye?! Már az első perctől kezdve rá kellett volna jönnöm. A huszonkilencedik tanács. Rajtam próbálgatja az átkozott ötleteket. Ezek szerint el akar csábítani. 
Idiótának érzem magam, amiért csak most kapcsolok.
Felkapom a cipőm, meg a dzsekim és a kulcsaim és sietve elhagyom a szobám.
Ideje, hogy elbeszélgessek azzal a bolond nővel… és persze másnak is itt van már az ideje.
A kocsiban ülve csak Jaz körül forognak a gondolataim. Hogy hihette azt, hogy ilyen béna próbálkozással elcsábíthat akárkit is? Csak neki jutna eszébe ilyen hülyeség. 
Mondjuk, pont ez tetszik benne… hogy egyáltalán nem átlagos.
Csikorogva lefékezek a lakása előtt. Felszaladok a lépcsőn és erélyesen bekopogok.
- Jaz! Jaz!
Semmi válasz. Francba.
- Jaz! Tudom, hogy most nagyon mérges vagy rám. Nem hibáztatlak. Észre kellett volna vennem, mire megy ki a játék. Sajnálom, hogy ostobán viselkedtem, de most már minden világos. – idegesen fel-alá mászkálok, miközben az ajtónak beszélek – Rájöttem: ez a huszonkilencedik tanács. Most már értek mindent. Beengednél?
Még mindig semmi válasz. Ezzel mit akar elérni? Fokozni akarja a feszültséget vagy látni sem akar?
- Azt el kell ismerned, hogy nem volt egyértelmű a szándékod. A csók után azt mondta, semmi értelme. Ma este azzal a bájgúnárral csevegtél egész végig. Honnan tudhattam volna, hogy meggondoltad magad?
A lány még mindig nem felel. A kilincsre teszem a kezem.
- Jaz. – szólalok meg kissé nyugodtabb hangon – Ezt meg kell beszélnünk.
Bár most, hogy belegondolok… ha egyszer bejutok, a legutolsó dolog, amit akarok, az a beszélgetés.
Az öklömmel megzörgetem az ajtót.
- Jasmine! Ebből elég volt! Vagy kinyitod vagy betöröm!
Mielőtt azonban bármit is tennék, elszámolok magamban tízig, hátha végre kinyitja, de semmi. A picsába! Pedig Holly után megfogadtam, hogy soha nem kezdek munkatárssal. 
Eszembe jut Jaz, amint a fehérneműkben illegeti magát előttem, majd az, amint azt suttogta, hogy egész este rám gondolt.
A pokolba az egésszel!
Egy mozdulat és berúgom az ajtót.
- Jaz!
Körbenézek a lakásban, de sehol sem látom. A nappali sötét és csendes, eltekintve Tigris nyávogásától, aki váratlanul felbukkan a lábamnál. 
Megfordulok és nagyjából a helyére rakom az ajtót, majd ismét szétnézek a lakásban.
Váratlanul vízcsobogást hallok.
Hogy én mekkora egy idióta vagyok! Jaz semmit sem hallott abból, amit mondtam.
Gondolkodás nélkül a fürdőhöz megyek és benyitok. 
A zuhanyfüggöny mögül tisztán kirajzolódik a lány karcsú alakja. Nagyot nyelek, majd hirtelen elrántom a függönyt.
Jaz megfordul és felsikolt.
- Sean? – kérdezi ijedten.
Az arcán vízcseppek csillognak. A szeméből vágy sugárzik. Meztelenül és csuromvizesen áll előttem. Ennél csodálatosabb látványt talán még nem is láttam soha. Hogyan gondolhatta Georgia, hogy Jaznek szépségtanácsokra van szüksége?
Az egész testemben lüktet a vér. Akarom őt. Most azonnal.
- Sean… - suttogja Jaz ismét a nevemet.
- Igen, én vagyok. – felelem – Végre megértettem, miért hívtál fel.
Mást nem mondok, csak végignézek a lány testén…
…majd belépek mellé a zuhanyzóba úgy, ahogy vagyok, ruhástul.
Úgysem lesznek rajtam sokáig.

2 megjegyzés:

  1. 3.szorra olvasva is imádtam kösziiii pusziii

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zsu!

      Ajha, ezzel igazán megleptél - persze csakis jó értelemben! :) Örülök, hogy ennyire érdekelt és tetszett :) A hétvégén jön majd a következő rész ;)

      Puszi: Lexie ♥

      Törlés