2017. április 23., vasárnap

20. fejezet - Tökéletes

Jaz

Ahogy a felkelő Nap sugarai a szemembe sütnek, ásítozva az arcom elé teszem a kezemet. A fejemet kissé kábának érzem és a testem is kissé ernyedt – de valahogy jól esik.
Mi az ördögöt csináltam én tegnap este?
Felemelem a fejem. Kissé bizonytalan kézzel megtapogatom a tarkómat és beletúrok a hajamba.
A hajam! Fura, hogy a hajszálaim csak úgy kuszán merednek a nagyvilágba. Csak nem vizes hajjal feküdtem le aludni?
Hát persze! A késő esti zuhany. 
És a késő esti vendég.
Hirtelen minden részlet lepereg előttem. Az ostoba kiállítástól Colinon át egészen addig, amíg Sean Sanders meg nem jelent a zuhanyzómban.
Óvatosan elfordítom a fejemet.
Sean békésen szunyókál mellettem… tehát nem álmodtam. Az egyik karja lelóg az ágyról, miközben kisimult arcán végtelen béke látszik.
Felülök az ágyon és magam köré csavarom a lepedőt. Na, nem mintha számítana, hiszen Sean úgyis már látta minden testrészemet, sőt, a legtöbbet végig is csókolta – igaz, hogy teljes sötétségben. És nappal azért más a helyzet. Nem nézek úgy, mint tegnap.
Bezzeg Sean! Ugyanolyan helyes, mint általában. Sötét haja kissé összekócolódott és talán valamivel sebezhetőbbnek tűnik. Legszívesebben megsimogatnám az arcát, de félek, hogy felébresztem.
Felsóhajtok. Sean annyira tökéletes! 
Furcsa, hogy még itt fekszik mellettem. Az ilyen szívtiprók többnyire reggelre már el szoktak tűnni. Talán csak elfáradt éjjel és azért maradt – ami nem lenne csoda, tekintve, hogy többször is felfedeztük egymás testét.
- Hát persze. Biztos így van. – dünnyögöm félhangosan.
Sean megmozdul, de nem ébred fel. A lélegzetemet is szinte visszatartom, várok pár másodpercet, de tovább alszik, ezért finoman kicsúszok az ágy szélére. Minél előbb ki kell jutnom a fürdőbe, hogy kissé rendbe szedjem magam.
Nem jutok messzire, mert Sean megérinti a hátamat.
- Mi a baj? – teszi fel a kérdést rekedtes hangon – Fáj a fejed?
Meglepetten fordulok hátra.
- Miért fájna?
- A homlokodra szorítottad a kezed.
- Fel sem tűnt. – pillogok még mindig csodálkozva, majd felsóhajtok – Azt hiszem, most már úgyis mindegy. – mély levegőt veszek – Ha a szexi, bőrruhás lány vagy az elegáns dáma ragadt meg a képzeletedben, tudd, hogy csalódnod kell.
Sean néhányat pislog, majd nevetve végigdől az ágyon. 
- Tudtam, hogy ki fogsz nevetni. – mondom kissé szomorúan.
- Jaz. – rosszallóan megrázza a fejét – Már elfelejtetted, hogy én fényképeztem az „ilyen volt előtte” sorozatot?  Pontosan tudom,hogyan festettél, mielőtt kipróbáltad azokat a tanácsokat.
- Igen, de miután végre egy kicsit előnyére változott a külsőm, még rosszabb, amikor ismét olyan leszek, mint korábban. – az ajkamba harapok – Egyébként ne érezd úgy, hogy muszáj maradnod, ha nem akarsz. Mindketten tudjuk, hogy a mi kalandunk csak egy éjszakára szólt és az éjszakának vége. Az élet megy tovább a maga megszokott medrében.
- Azért nekem is lehet valami beleszólásom a dologba? Még azt sem hagytad, hogy befejezem… Azt akartam mondani, hogy a tippek kipróbálása előtt is én fényképeztelek és valójában már akkor beléd szerettem.
- Tessék? – nézek rá kissé megütközve – Belém szerettél?
- Miért, mit gondoltál?
- Nem tudom… – suttogom kissé kábán attól a tudattól, hogy Sean szeret engem – De ez olyan hihetetlenül hangzik…
- Semmivel sem hihetetlenebbül, mint az előbb ez a hülyeséged az egyéjszakás kalandról.
- Oh, hát arra gondoltam, hogy meghagyom neked ezt a kibúvót, ha szükséged lenne rá. – jegyzem meg vállat vonva.
Sean felhúzza a szemöldökét.
 - Hát köszönöm, de boldogulok magam is. – végigsimít az oldalamon – Egyébként meg szerintem csak arról van szó, hogy te is szeretsz engem, csak nem mered megmondani. – vigyorra húzódik a szája – Elvégre tudjuk jól, hogy előbb-utóbb minden modellem belém szeret.
- Csak minden második. – javítom ki kissé durcásan.
- Na és? – megragadja a derekam és magához húz – Te is közéjük tartozol?
- Szerintem tudod, hogy érzek. – suttogom a mellkasába.
A fotós az állam alá nyúl és felemeli a fejem.
- Mondd ki, Jaz! – kér lágyan.
- Hát persze, hogy szeretlek. – mondom, majd megcsókolom – De te tökéletes vagy és ez így nem igazságos.
- Te beszél itt igazságokról?! Kijelentem, hogy nem keveredek viszonyba a munkatársaimmal, erre jössz te és majd megőrjítesz.
- Nem tehetek róla. – újabb csókban forrunk össze – De most már beismerheted, hogy jobban tetszek neked felcicomázva.
- Nem, nekem így tetszel. Meztelenül, mellettem az ágyban és kissé még álmosan.
- De Sean… tudnom kell.
A fotós fáradtan felsóhajt.
- Sok gyönyörű nőt fényképeztem, ez igaz. De egyikkel sem éreztem magam olyan jól, mint veled. Te megnevettetsz.
- Tényleg?
- Igen és ezt imádom benned. – mondja bólogatva – Meg persze azt is, hogy gyönyörű vagy. – a nyelvét végigfuttatja az ajkaimon, amitől egy kéjes sóhaj hagyja el a számat – Hol találnék még egy nőt, aki fordítva veszi fel a fehérneműt vagy már az első találkozásunkkor a lábaim előtt hever?
- Te jöttél nekem. – védem magam azonnal.
- A cikkedben is beszámolsz majd erről?
- Még nem tudom, mit fogok írni. Számít ez…? – kezdek bele, de hirtelen elhallgatok.
Te jó ég! A cikk!
- Jaz, minden oké?
- Egyáltalán nem. – pislogok rá pánikolva – Most mit fogok csinálni? Hogyan írhatnám meg azok után, ami köztünk történt? Így az egész átváltozásnak nincs értelme. – értetlen arcát látva tovább magyarázok – Ha te már korábban belém szerettél, akkor minek kellett a fűző, a műköröm meg a többi dolog?
- Mi ezzel a gond, Jaz? – kérdezi gyengéd hangon – Nyugodtan megírhatod az igazat. Élvezted, hogy kipróbálhattad a tanácsokat, én azonban így is, úgy is őrjítőnek talállak. – hosszasan megcsókol – Egyébként is: bármikor előveheted a necc harisnyát vagy a hosszú szárú csizmát, ha ahhoz van kedved.
Sean izgatott tekintetét látva felnevetek.
- A csizmát esetleg… a harisnyát viszont semmi pénzért.
- De nekem annyira tetszik! – mondja már-már gyerekesen.
- Jó, megfontolom. – most rajtam a sor, hogy édes csókban részesítsem – Látod, mi mindenre hajlandó vagyok miattad!
- Igen, Jaz. – hanyatt dönt és fölém tornyosul – Nagyszerű életünk lesz együtt.
- Remek.
- Csodás. – suttogja a nyakamba.
- Tökéletes. – nyögöm rekedten.
Igen. Egyszerűen tökéletes.

2 megjegyzés:

  1. Lexie! Nagyon tetszett a történet felépítése, a karakterek, az események! Sokat nevettem rajta, nem voltak százasok, az tuti :D De pont ettől volt jó!! Várom már a következő történetedet! Puszi: Kira

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Kira!

      Sokat gondolkoztam a történeten és azon, hogy miben újíthatnék és ez az írásom az, amit "visszatérésem" óta befejeztem, ezért is törekedtem arra, hogy minél jobb legyen. Örülök, hogy tetszett, nagyon jól esett, hogy írtál! :) Legközelebb amúgy egy kétrészes, rövidebb történet kerül majd fel, bízom benne, hogy az is tetszeni fog. :)

      Sok puszi: Lexie♥

      Törlés